Közép-magyarországi regionális portál
ddriszi dariszi eariszi emriszi kmriszi kdriszi ndriszi
ELÉRHETŐSÉGEK
NCSSZI- Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Telefon: +36(1)237-6700/807
T/F: +36(1)237-6795
email:kmriszi@mobilitas.hu

GALÉRIA
KMRISZI | RÉGIÓTÜKÖR
A Közép - magyarországi Régió

 

Szívünkből beszélünk, amikor azt mondjuk: ez a térség Magyarország szíve, de érzéseinket a tények is visszaigazolják: a Közép-Magyarországi Régió minden tekintetben centrális helyet foglal el a többi régióhoz viszonyítva - földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt.

Magába foglalja a fővárost is, ám jóval több puszta agglomerációs övezetnél. Nélkülözhetetlen rész a nagy egészben.             A régió Budapestet, illetve a fővárost körülölelő Pest megyét foglalja magába, s ez önmagában is centrális szerepre ítéli.  Területét tekintve a hét tervezési-statisztikai régió közül a legkisebb, ám csaknem hárommillió lakosával - akiknek mintegy kétharmada budapesti - a legnépesebb is.

A 185 településéből 28 városi rangú; megalakult 16 kistérségi társulás is, melyek szerepe elsősorban a területfejlesztés szempontjából jelentős. A régió több tájegység találkozásánál fekszik, így domborzata is igen változatos.


Északon hegyek, délen lösz- és homokhátságok jellemzik, s észak-déli
irányban kettészeli a Duna is, amelynek ide eső száz kilométeres szakasza a magyarországi rész negyede. Nemcsak maga a festői folyam, hanem az általa nagy munkával épített szigetvilág is páratlan természeti értéket képvisel, a Dunakanyartól a Csepel-szigetig.

 

 

A folyóvizek közül említést érdemel az északon a Dunába torkolló Ipoly, valamint a térség keleti végein a Tisza felé siető Galga és Tápió. Történelmi szempontból is meghatározó a Duna közelsége. Aquincumot a mai Budapest területén, az ókori hadi és védelmi vonalon, a "limes"-en építették a rómaiak - a romjai ma is láthatók. A XIII. századi tatárdúlás után IV. Béla király építtette a Budai Várat, mely a Dunát és az itt összetalálkozó tájakat volt hivatott szemmel tartani. A százötven éves török uralom hírmondói - így a Gül Baba-türbe vagy a Király gyógyfürdő a jellegzetes nyolcszögletű medencével - ma is felidézik az itt megtelepedett oszmán kultúrát.    

Pestet, Budát és Óbudát 1873-ban egyesítették - így született meg a mai Budapest: a Duna királynője. A folyó, a rajta átívelő hidak, valamint a budai oldal hegykoszorúja és a pesti síkság ellentéte adják Budapest páratlan szépségét. A városkép meghatározó elemei és egyben a város legismertebb jelképei is - a Steindl Imre tervezte Parlament, a Clark Ádám tervei alapján épült Lánchíd, a Halászbástya és a Gellérthegy - szintén a Dunához kötődnek.

A régió az ország sugaras szerkezetű út- és vasút-hálózata révén egyben a legfőbb hazai közlekedési csomópont is. A térség az átlagosnál sűrűbb úthálózattal rendelkezik, melynek kiépítettségének színvonala is magasabb az országosan jellemzőnél. A közlekedés, a szállítás gyorsítását, biztonságát elősegítő autópályák mindegyike áthalad a régió területén. Az infrastruktúra jó kiépítettsége és a stratégiai fontosságú földrajzi fekvés mellett a helyi munkaerő magas képzettsége is oka annak, hogy a regisztrált vállalkozások és vállalatok száma, valamint a hazai és külföldi tőkebefektetések mértéke 1990 óta folyamatos növekedést mutat, és országos szinten a Központi Régióban a legmagasabb. A vállalkozó kedv megélénkülése új lendületet és dinamikát adott a régió fejlődésének, mindezzel további dimenziókat nyitva meg előtte.

A térségnek az ország gazdaságában játszott szerepe rendkívül imponáló: a régió egymaga adja a nemzeti össztermék több mint negyven százalékát.A prosperitás a nyugati típusú gazdaságokhoz hasonlóan a szolgáltatói-kereskedelmi ágazatnak és az iparnak köszönhető. Utóbbi látványos gyarapodásához a néhány éve létesített ipari parkok is hozzájárulnak. Különösen vonzó feltételek - közművesített telkek a már említett kiváló infrastruktúrával, illetve önkormányzati kedvezmények - várják a befektetőket. A nagy hagyományokkal rendelkező, évszázados tapasztalatot és a modern technológiákat is alkalmazó mezőgazdaságra a városokat ellátó vegyes profil a jellemző. A régióban azonban - számottevő piacot jelentő hárommilliós népessége és jó megközelíthetősége miatt - egyértelműen a kereskedelmen és a szolgáltatásokon van a legnagyobb hangsúly. E szektorokban a legnagyobb a foglalkoztatottak aránya, itt koncentrálódik leginkább a tőke és e területeken jelentkeztek a legkedvezőbb hozamok is. A pénzügyi szolgáltatások terén is központi szerepet tölt be a régió. Kiterjedt bankrendszer és magas színvonalú szolgáltatások állnak a lakosság, a befektetők, a vállalkozók és az idelátogatók rendelkezésére. Budapesten működik az országban egyedül árutőzsde és értéktőzsde.

A lakosság magas képzettsége - például az egyetemet végzettek száma, vagy az a tény, hogy a hazai tudományos kutatás-fejlesztésben dolgozók hatvan százaléka itt tevékenykedik - a régiónak az oktatásban, kutatásban elfoglalt központi szerepét hangsúlyozza. Az iskolázottsági feltételek, képzési, tanulási lehetőségek eredményeként a fiatalabbak iskolai végzettségi színvonala jelentősen meghaladja az idősebbekét. A magas szinvonalú közép- és felsőoktatás iránti igény évről évre nő, a fiatalok munkerőpiaci esélyeinek javítása érdekében a felvételi lehetőségek is bővültek.

Mind a közép-, mind a felsőoktatás világszínvonalon képviselteti magát, többek között olyan rangos intézményekkel, mint a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, a Semmelweis Egyetem vagy a Szent István Egyetem. A régió szerepe különösen a közgazdászok, az orvosok, a műszaki értelmiség és a művészek képzésében jelentős. A térség ilyen végzettséget adó intézményeiben tanul az összes hallgató több mint fele, és az itt lévő intézményekben szerez diplomát a mezőgazdasági, természet-tudományi és jogtudományi képzésben részesülők közel fele is.

A tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés terén a Közép-Magyarországi Régió meghatározó szerepet tölt be; az országban ilyen célra fordított pénzeszközöknek mintegy kétharmadát itt használják fel. A kutatás-fejlesztési területek nagy részének a főváros a fellegvára, az agrártudományok fő kutatóbázisa Gödöllő.  A gazdaság fejlesztésén kívül a sikerhez elengedhetetlen a társadalmi és kulturális fejlődés, az élhető régió megteremtése és fenntartása. Az élet minőségének javításához pedig nélkülözhetetlen az ember és a környezet összhangja. A térség kedvező természeti adottságai megalapozhatják e harmóniát, de a városok és a táj gazdagsága, szépsége a turizmus számára is rendkívüli lehetőségeket rejt magában. Budapest nemcsak hagyományos turistalátványosság, hanem kedvelt célpontja a nemzetközi konferenciaturizmusnak, valamint - a föld mélyéből előtörő számtalan gyógyforrás révén - nemzetközi hírű fürdőváros is. A Dunakanyarban Szentendre élénk kulturális - főként képzőművészeti - életéről és skanzenjéről, Visegrád pedig középkori történelmi emlékeiről nevezetes.            

A régió értékeinek felismerése nyomán mára kistérségeink többségében előnyt élvez a rekreációra, sportolásra, illetve az idegenforgalom céljaira alkalmas környezet megóvása és gyarapítása. A fővárost körülölelő zöld gyűrű természeti szépsége,csendes, békés települései, fejlődő szolgáltatásai és nyugodt környezete európai léptékben is vonzó lehet a színvonalas, de nyugalmas életmódot keresők és visszavonulni vágyók számára.             A kulturális élet központja a főváros. Számtalan múzeum és kiállítás várja az érdeklődőket, akik számára a tárlatoknak otthont adó épületek is páratlan élményt nyújtanak. A zenei és színházi élet is ide központosul: a főváros ad helyet a nemzetközi szintű komolyzenei, folklór- és egyházi hangversenyeknek és könnyűzenei koncerteknek.  Kiemelkedő kulturális esemény az évente megrendezésre kerülő Budapesti Tavaszi- és Őszi Fesztivál. Számos rangos sport-eseménynek is helyszínéül szolgál a régió - például a fővárostól nem messze, a Mogyoród község mellett fekvő Hungaroringen rendezik meg évente augusztusban a világszerte nagy tömegeket megmozgató Forma I-es futamokat is.

A Közép-Magyarországi Régió hosszú távú stratégiájának fő vonása a kulturális gazdaságban rejlő lehetőségek felismerése és hatékony alkalmazása. Az itt jelen lévő, ez idáig kihasználatlan, megannyi kreatív szféra kiaknázása az alkotó, a műhelyjellegű kis- és középvállalkozások regionális hálózati rendszerének kialakításával válik lehetségessé. E sokarcú és távlatokkal bíró, egy jelentős európai nagyvárost is magában foglaló központi térség felvirágoztatását tűzte ki célul a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és az irányítása alatt működő Pro Régió Ügynökség. Ennek érdekében egységes, összefogáson alapuló regionális politikát folytat, melynek része a tudásalapú ipar, az ökológiai szemléletű mezőgazdaság, az üzleti és kulturális szolgáltató szektor továbbfejlesztése, a befektetőbarát környezet kialakítása. A Közép-Magyarországi Régió a szellem, a kultúra, az üzlet, a rekreáció és a turizmus centruma.

Forrás : www.kozpontiregio.hu
 

nyomtatási nézet | utolsó módosítás: 2010. 06. 21.
Impresszum