Országos portál
Régió választás
ddriszi dariszi eariszi emriszi kmriszi kdriszi ndriszi
ELÉRHETŐSÉGEK
Levelezési cím:
KIH - MOBILITÁS
1062 Budapest, Bajza u 32.
Telefon: 06-1-411-3070
Fax: 06-1-411-3071
E-mail: mobilitas@kih.gov.hu

Fiatalok Lendületben Programiroda
1134 Budapest, Tüzér utca 33-35.
Telefon: 06-1-237-6700
ÚJ HONLAP: www.yia.hu
GALÉRIA
Soros EU-elnökség: Spanyolország

Spanyolország 2010. január 1-jén átvette Svédországtól az Európai Unió soros elnökségét. Madrid, hat hónapos ciklusa alatt elsősorban a Lisszaboni Szerződés jelentette változásokat kell átültesse a gyakorlatba, de nem feledkezhet meg az elmúlt évtizedek leghevesebb gazdasági viharának hatásairól sem.

Mérföldkövek:
2010. január 18.: A spanyol elnökség bemutatja prioritásait az Európai Parlamentnek
2010. január 11-19.: Az Európai Parlament meghallgatja az új Európai Bizottság tagjait.
2010. január 21.: A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének indító eseménye.
2010. január 26.: Az Európai Parlament szavaz az új Európai Bizottságról.
2010. február: Az EU állam- és kormányfőinek rendkívüli ülése a gazdasági helyzetről.
2010. március: Az EZ állam- és kormányfőinek rendes, tavaszi csúcstalálkozója; a 2020-as poszt-lisszaboni stratégia várható elfogadása.
2010. március 5-6.: A külügyminiszterek informális találkozója Cordobában.
2010. március 8.: EU-Marokkó csúcstalálkozó Granadában.
2010. április 10.: EU-Pakisztán csúcstalálkozó Madridban.
2010. május 14.: EU-Mexikó csúcstalálkozó Santanderben.
2010. május 19.: EU-Latin Amerika és Karibi csúcstalálkozó Madridban
2010. június: Csúcstalálkozó, az EU jövőjét vizsgáló „Reflection Group" jelentésének várható bemutatása.
2010. június 5-6.: EU-Egyiptom csúcstalálkozó Barcelonában
2010. július 7.: A Mediterrán Unió második csúcstalálkozója Barcelonában.

Összefoglalás:
2010. január elsejétől, június 30.-ig Spanyolország viszi az Európai Unió hat hónapos soros elnökségét.

Spanyolország elmondta, szorosan együttműködik majd a vele ún. „triót" alkotó elnökség két másik tagjával: Belgiummal (2010. július-december) és Magyarországgal (2011 január-június). A három ország közös logót választott (EurActiv.hu 2009.10.30.) és hangsúlyozták, hogy együttműködésükkel az uniós döntéshozatal következetességét kívánják erősíteni.

A Madrid által ellátandó feladatok eltérnek majd a korábban megszokott hat hónapos elnökségekétől, hiszen a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett állandó elnök és külügyi főképviselő néhány területen átveszi majd a soros elnök szerepét. A spanyol elnökség alatt kialakuló munkamegosztás tehát precedens értékű lesz az ezt követő ciklusok számára (EurActiv.hu 2009.12.09.).

Az Unió Tanácsát vezető elnökség jogállásáról az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 237. cikke rendelkezik. A soros elnökség ezek alapján meghatározza az Európai Unió (pontosabban a Tanács) napirendjét, irányítja a struktúrát és kompromisszumos megoldásokat dolgoz ki a vitás kérdésekről. Ezek a jogkörök érintetlenek maradnak a Lisszaboni Szerződésben.

A Szerződés azonban kettéosztja a korábban Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának (ÁKÜT) nevezett tanácsi formációt, melyben eddig a külügyminiszterek és az európai ügyekért felelős miniszterek ültek.

Az így létrejövő Általános Ügyek Tanácsát a két és fél évre választott állandó elnök vezeti majd, a Külkapcsolatok Tanácsát pedig a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő irányítja. Mivel ő egyben az Európai Bizottság alelnöke is, fennáll a veszélye, hogy a poszttal járó hatalom felőrlődik a három felettes ( az Európai Bizottság elnöke, az állandó elnök és a soros elnök) között fennálló törésvonalakban.

Spanyol források szerint Spanyolország az Európai Unióhoz delegált képviseletén 80 fővel emelték meg az alkalmazottak számát, hogy az elnökséget eredményesen tudják lefolytatni. Madridban egy 40 fős különleges bizottság működik, melyet a spanyol elnökség főképviselője, Nicolás Martínez-Fresno y Pavia vezet, 2008 áprilisa óta. Külön elnökségi apparátus segíti az egyes minisztériumok munkáját is.

Spanyolország 55 millió euróra becsüli az elnökségi költségeket.

Főbb témák- Prioritások:

Bár José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök már 2009 februárjában felvázolta elnöksége várható irányait, van némi bizonytalanság a prioritásokat és a napirendet illetően.

2009. december 8-án, a spanyol EU ügyekért felelős államtitkár, Diego López Garrido elmondta, országa a következő négy fő területre fog koncentrálni:

A gazdaság; a válságból való kilábalás és a munkahelyteremtés áll a napirend élén
A Lisszaboni Szerződés végrehajtása
Állampolgárság; különös figyelemmel a nemi egyenjogúságra
Külügyek; hogy az Európai Unió valóban globális aktorrá válhasson
Ezeken túl, a kormányzó Szocialista Párt (PSOE), a legfőbb ellenzéki közép-jobb Néppárt (PP) és a katalóniai (Convergència I Unió) és baszk (EAJ-PNV) regionális pártok további négy prioritást terjesztettek a spanyol parlament elé:

A szabadság, a biztonság és a jog európai térségének erősítése; különös figyelmmel a terrorizmus elleni küzdelemre és az EU bevándorlási és menekült-politikájának felülvizsgálatára.
Az uniós politika erősítése az ún. „ultra-periférikus" területek irányában: Francia Guyana, Martinique, Reunion, Azori szigetek, Kanári Szigetek és Madeira (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke szerint).
Egy új, alacsony szénigényű gazdasági modell kialakítása a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében.
Meghatározni az EU következő költségvetési időszakának (2014-2020) kereteit (az ún. pénzügyi perspektíva kialakítását a magyar elnökség is saját prioritásai között tartja)
A 2020-as stratégia

A gazdasági élet felpezsdítése és új munkahelyek teremtése: ez áll Spanyolország céljainak élén. A 2008 szeptemberében robbant gazdasági válság hatásai még most is érezhetőek az európai munkaerőpiacon.

Az európai statisztikai központ, az Eurostat szerint az EU 27 tagállamára nézve, 7,5 százalékról 2009. októberében 9,3 százalékra (az eurózónára vetítve ez 9,8 százalék) növekedett a munkanélküliség, ám 2010-re ez az arány átlépte a 10 százalékot is. A probléma Spanyolországban igen akut, a munkaképes lakosság 19,3 százalékának nincs munkája. A helyzet Lettországban a legrosszabb: itt 20,9 százalékos a munkanélküliségi ráta.

Novemberben az Európai Bizottság társadalmi párbeszédet indított az EU 2020-as stratégiáról, melynek célja, hogy a következő tíz évben megteremtse a „tudásalapú, környezetbarát és befogadó" társadalmat (EurActiv.com 25/11/09).

A január 15-én záruló konzultáció eredményeit az EU vezetői márciusi csúcstalálkozóján vitatják meg, ezért Spanyolország jelentős szerepet játszik majd a stratégia végső formájáról szóló kompromisszum kialakításában. Egyes nem kormányzati szervezetek (NGO-k) azt szeretnék, ha a következtetéseket majd csak 2010 decemberében vitatnák meg, amikor Belgium lesz a Tanács élén, így Madridnak ezeket a kritikákat is kezelnie kell majd (EurActiv.com 24/11/09).

Az EU tagállamokba delegált spanyol nagykövetekhez szóló tájékoztatóján Zapatero azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tagállamai között szorosabb gazdasági együttműködésre lenne szükség. „Ez a nagyszerű cél, az Európai Unió legfőbb célja: a közös monetáris politika megerősítése, az euró és a 27-ek gazdaságpolitikai koordinációjának az együttműködés általi megerősítése." - mondta.

Zapatero ki szeretné igazítani a Gazdasági és Monetáris Unióban (GMU) fellelhető asszimetriát. A GMU ugyanis az Európai Központi Bankra ruházott jogkörökkel közösségi kezelésbe adta a monetáris intézményrendszert (legalábbis az eurózóna tagjaira nézve), de nem adott Brüsszelnek jogköröket a nemzeti fiskális politikák összehangolásához.

„Ha az Európai Unió valóban az állampolgárokat szolgáló politikai unióvá kíván válni, akkor jóval erősebb gazdasági kormányzásra van szüksége [...], melynek eszközei is vannak." - mondta Zapatero a francia államfő, Nicolas Sarkozyvel tartott közös sajtótájékoztató alkalmával áprilisban. „Nem lehet, hogy az egységes piac és az egységes valuta egy erős gazdasági kormányzat nélkül létezzen." - mondta (EurActiv.com 29/04/09).

Diego López Garrido, Spanyolország EU ügyekért felelős államtitkára is hasonlóan nyilatkozott, mikor a nemzetközi pénzügyi rendszert felügyelő új rendszer kialakításáról beszélt.

A spanyol kormány várhatóan segíti majd az egységes piac állapotfelmérését és jövőbeni stratégiák kidolgozását végző Mario Monti munkáját. A korábbi versenypolitikai biztost José Manuel Barroso bízta meg egy jelentés elkészítésével. Az olasz politikus szerint a piacgazdaságok és talán a demokráciák legfőbb tesztje, hogy hogyan birkóznak meg az irányítás nélküli globalizáció okozta egyenlőtlenségekkel, melyeket a gazdasági válság csak tovább növelt (EurActiv.com 04/12/09). .

Reflexiós csoport az EU jövőjéről

A spanyol elnökség ciklusára esik a 2007 december 17-én felállított Reflexiós Csoport jelentésének bemutatása is.

A „bölcsek csoportjának" is nevezett informális testületet Spanyolország korábbi miniszterelnöke, a szocialista Felipe González vezeti. A csoport feladata, hogy felvázolja Európa 2020 és 2030 közötti vízióját. A bölcsek várhatóan intenzív konzultációs folytatnak majd a spanyol elnökséggel.

A Lisszaboni Szerződés végrehajtása

Az Európai Unió intézményei és tagállamai régóta küzdöttek a Lisszaboni Szerződés létrejöttéért, vagy éppen ellene. A küzdelem végül az előbbi tábor sikerével zárult, és 2009. december 1-jén életbe lépett az intézményi reformok egy újabb generációja. Ezek pontos tartalma azonban még nem ismert, hiszen az a gyakorlati alkalmazásban kristályosodik ki.

Herman Van Rompuy, akit a tagállamok vezetői az Európai Tanács első állandó elnökévé választottak meg, nem elnökölt a decemberi rendes EU-csúcson, így a volt belga kormányfő februárban mutatkozik be ilyen szerepkörben először, amikor az európai gazdasági helyzetről szóló rendkívüli tanácsülést vezeti majd.

Ráadásul mind az Európai Tanács elnöke, mind a soros elnökség is szerepet kap majd az ÁKÜT-ről leválasztott Általános Ügyek Tanácsában (ÁÜT), az azonban még nem világos, hogy ki kapja a végső szót az ÁÜT jövőbeni működésében.

A gordiuszi csomónak tűnő hatáskör-zavar megoldására a magyar elnökségi felkészülés koordinációját is vezető szakállamtitkár is tett javaslatot. Iván Gábor - aki januártól a Magyar Köztársaság EU-hoz delegált állandó képviseletét (ÁK) vezeti - azt javasolta, hogy az ÁÜT üléseket az állandó elnök nyissa meg, ám a soros elnök kapja meg a napirend ismertetésének jogát (EurActiv.hu 2009.09.22.).

Bizonytalanság lengi körül a külügyi főképviselő, Catherine Ashton posztját is. Míg Ashton elődje, Javier Solana kizárólag a Tanács intézményéhez tartozott, az új külügyi és biztonságpolitika főképviselő az Európai Bizottság alelnöke is lesz egyben. Bár Ashton már több nyilvános fellépést is tett új megbízatásában, az Európai Bizottság teljes értékű tagja csak akkor lesz, ha az Európai Parlament januárban jóváhagyja a második Barroso Bizottságot. Erre várhatóan február elsején kerül sor.

Közben zajlanak az új Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) felállításának munkálatai. A legfőbb döntéseket ennek kapcsán 2010 áprilisában hozzák meg. Egyes források szerint azonban a tagállamok azt szeretnék, ha az EKSZ még a brit választások előtt, működőképessé válna, hiszen késő tavasszal várhatóan az euroszkeptikusok váltják a Munkáspártot a szigetország élén.

A döntő pillanatokig Spanyolország kulcsszereplőként irányíthatja a folyamatokat. Soros elnökként befolyással lehet arra, hogy az egyes intézmények milyen viszonyba kerüljenek egymással, különösen a külföldi képviseletek és a tanácsi napirendek kapcsán.

Diego López Garrido utalt arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés által bevezetett néhány újdonság, így többek között az ún. „állampolgári kezdeményezés", egyelőre csak elméletben létezik. Spanyolország célja, hogy precedenseket teremtsen, elősegítve ezen eszközök fejlődését, mondta Garrido.

Spanyolország lesz az első tagállam, aki hivatalosan is tagja egy trió elnökségnek. Bár a francia-cseh-svéd elnökségek is együttműködtek a Lisszaboni Szerződésben nevesített 18 hónapos ciklusnak megfelelően, a spanyol-belga-magyar elnökségek előkészítése is jóval szorosabb volt a korábban alkalmazott gyakorlatnál.

A belga és a magyar elnökségi stábbal való együttműködés kiterjedése és intenzitása meghatározó lesz a jövőbeni triók számára. 2009 novemberében két spanyol diplomatát utaltak a belga és a magyar illetékes minisztériumokba (Magyarországon ez a Külügyminisztérium), hogy ezzel is elősegítsék az együttműködést.

Európai állampolgárság

A spanyol elnökség biztosítani kívánja, hogy a svéd elnökség alatt elindított Stockholm Program (EurActiv.hu 2009.12.14.) konzisztensen halad előre. A 2009. decemberi Európai Tanács ülésen bemutatott program célja, hogy a szabadság, a biztonság és a jog térségévé tegye Európát.

López Garrido elmondta, országa azért fog küzdeni, hogy a születendő irányelvek diszkrimináció-mentesek legyenek, és vállalják a küzdelmet a nők elleni erőszakkal is, melyet a társadalom legnagyobb bűnének nevezett. „Nem csak nemzeti, hanem európai perspektívából is szeretnénk megvizsgálni a nemek szerinti erőszak problémáját." - mondta.

Zapatero eddig is politikájának élvonalába helyezte a nemek közti egyenlőséget, sőt, kormányát úgy állította össze, hogy abban a gyengébbik nem áll fölényben, kilenc a nyolc ellen. Spanyolország azt is tervezi, hogy európai megfigyelő intézetet állít fel a családon belüli erőszak ellen.

Európa a külpolitikában

A Lisszaboni Szerződés lehetőséget szolgáltat arra is, hogy az Európai Unió nagyobb szerepet játsszon a nemzetközi politikai színtéren. Az előzetes nyilatkozatok szerint Spanyolország teljes mértékben támogatja ezt a célt, és segíteni fogja Ashtont a jövő európai diplomáciai hálózata, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) kialakításában. Már most vannak azonban fenntartások a szervezet időzítésével és szervezetével kapcsolatban.

A soros elnökséget gyakorlatilag megfosztották nemzetközi szerepétől. A Szerződés Van Rompuy és Ashton között osztotta meg a feladatköröket, amit az EU a külföldön való képviselete jelent. Az európai ügyekért felelős spanyol államtitkár, López Garrido szerint a spanyol kormány inkább támogatja majd és nem szorítja háttérbe a két új uniós vezetőt.

Ez a látszólagos körültekintés azonban nem áll összhangban a spanyol elnökség azon céljával, amely szerint Madrid a Guiness recordok Könyvébe is bekerül azzal, hogy legalább 10 nemzetközi csúcstalálkozót tart. A spanyol kormány napirendjén szerepel az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kanadával és számos mediterrán és latin amerikai országgal tartandó közös uniós csúcstalálkozó.

Spanyolország proaktívan támogatta a francia elnökséget az EU mediterrán dimenziójának megerősítésében. A barcelonai folyamat (Euro-mediterrán Partnerség) 2008 nyarán megtartott csúcstalálkozóján alakult át az „Unió a Mediterrán Térségért" elnevezést kapó szorosabb, már az EU minden tagállamát is magában foglaló együttműködéssé (EurActiv.hu 2008.07.14.).

A Barcelonában felállított titkárság a spanyol elnökség alatt választja majd ki az első támogatandó projekteket, mondta Zapatero. Az EU konzultatív jogkörrel rendelkező szerve, a Régiók Bizottsága 2010 januárjában euro-mediterrán regionális és helyi közgyűlést (ARLEM) hoz létre, valamint egy rendkívüli csúcstalálkozó keretében szorosabbra fűzi a Marokkóval ápolt kapcsolatokat is.

Spanyolország szeretné továbbá, ha erősödnének a kapcsolatok Latin-Amerika és az EU között. López Garrido azt nyilatkozta, hogy Spanyolország ennek érdekében találkozót szervez, melyre az össze latin-amerikai országot meghívja. A kritikusok szerint ez a lépés Spanyolország érdekeit szolgálja, aki jelentős gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik a térségben.

Kuba is napirenden lesz az Ibériai félsziget által uralt félévben. Miguel Ángel Moratinos, spanyol külügyminiszter 2009 októberében két napos látogatást tett az országban. A szocialista kormány azt szeretné, ha az EU felülvizsgálná az 1996-ban, a néppárti José Maria Aznar idején kialakított közös állásfoglalást. Ez mély törésvonalakat hozhat felszínre az EU tagállamai között, hiszen sokak szerint az állampolgári szabadságjogok helyzete Fidel Castro lemondása ellenére sem javult Kubában, így a politika nyomás fenntartása továbbra is szükséges.

Zapatero szerint az Egyesült Államokkal való csúcstalálkozó és az Oroszországgal való stratégiai megállapodás megújítása következik a spanyol elnökség külpolitikai listáján.

Az EU bővítéspolitikája szintén a napirend élén marad. A Miniszterek Tanácsának választ kell adnia Izland csatlakozási kérelmére (EurActiv.hu 2009.07.27.), és meg kell próbálnia választ találni a Görögország és Macedónia, illetve a Ciprus két része között fennálló patthelyzetre (EurActiv.com 08/12/09), (EurActiv.hu 2009.11.26.).

Sőt, Spanyolország valószínűleg két tűz közé kerülhet a Koszovóval szembeni álláspontja miatt is, hiszen egyedül Madrid, Nicosia, Athén, Bukarest és Pozsony nem ismeri el a balkáni állam függetlenségét (EurActiv.com 01/12/09).

Forrás: www.euractiv.hu

nyomtatási nézet | utolsó módosítás: 2011. 01. 17.
Impresszum