Észak-magyarországi regionális portál
ddriszi dariszi eariszi emriszi kmriszi kdriszi ndriszi
ELÉRHETŐSÉGEK
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Igazgatóság Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

3530 Miskolc, Mindszent tér 1.
(ITC Székház XII. emelet)

Levélcím:
3530 Miskolc, Mindszent tér 1.

Telefon, fax.: 06-46-506-347, 06-46-506-348
Helyi ifjúsági munka

Az ifjúsági munka, elég gyakran használt kifejezés, tulajdonképpen a köznapi kommunikációban számos foglalkozás szinonimájaként ismerhető. Annyi mindenre lehet alkalmazni, és szoktak is így fogalmazni a fiatalok körül foglalatoskodókra, hogy az ifjúsági munka, hogy ifjúsági munkát végez. Mindenekelőtt legelőször illendő tehát ezt a fogalmat alaposan tisztáznunk.

Mint minden bizonytalannak látszó fogalomra, az ifjúsági munkára is szinte végtelen a lehetséges értelmezések sora. Számosan például érthetik egyszerűen úgy az ifjúsági munkát, a fogalom elsődleges jelentéseként, hogy egy fiatal valamilyen konkrét munkát végez, jószerivel egy munkahelyen. Ám ha egy kicsit jobban belegondolunk, ifjúsági munkát végez egy önkormányzatnál dolgozó hivatalnok is, akire a fiatalokkal kapcsolatban különféle feladatok hárulnak. És például az orvos, a pedagógus, a kiképző katonatiszt, az ifjúságsegítő, az úszó edző is mind-mind ifjúsági munkát végeznek. Sokan vannak, és sokféleképpen tevékenykednek, egészen más felkészültséggel, különböző helyszínen, és egészen más elképzelésekkel, alapvetően eltérő módszerekkel és célokkal. Tulajdonképpen a velük kapcsolatba keveredő fiatalok is - életkorban, élethelyzetben, fejlettség szintben stb. - teljesen különbözhetnek egymástól. Csupán két mozzanat közös bennük, egyrészt valamilyen összefüggésben a felnőtté váló fiatalokkal kapcsolatosak, másrészt aktivitás, konkrét tevékenység jellemzi azokat.

Az ifjúsági munka ugyanis igazában gyűjtőfogalom, amely ugyanakkor nem szinonimája a szocializációnak, nem azonos a szocializációs hatásokkal. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy az ifjúsági munka általában a szocializáció szereplőinek tevékenységére és feladataira vonatkozó összetett és gyűjtő kifejezés. Egyesíteni hivatott a felnőtté válást (elő)segítő mindenféle foglalatosságot a születéstől felnőtt korig a fiatalok közeli és távolabbi környezetében. Amennyiben elfogadjuk mindazt, hogy az ifjúsági munka minden egyes elemében és egészében a felnőtté váló ember teljes körű életképességét hivatott megteremteni, akkor ebből a szempontból nem csupán azt azonosíthatjuk, hogy a különféle tevékenységkörök, különféle megnyilvánulások, a maguk vonatkoztatási rendszerében milyen strukturált feladatokat jelenthetnek, hanem maguk mögött láttatni engedik azt is, hogy az életképességhez mennyi mindenre van még szükség, és hogy valójában mi mindenre irányulhat az ifjúsági munka.

Az ifjúsági munka szintjei

A születéstől az érett felnőtté válásig szükséges ifjúsági munka, számtalan formában jelentkező, különböző szintű, egymással részben vagy egészében kapcsolatban levő, nem ritkán egymástól eltérő szempontú segítő tevékenységeket jelent. Az életképesség elérésig tartó folyamatban mindezeket a tevékenységeket nagyon sokféle módon lehet összehasonlítani, illetőleg csoportosítani. Tekintettel arra, hogy leginkább azt tartjuk meghatározónak, hogy a fiatalok milyen társas összefüggések, milyen kapcsolatok, illetőleg támogatás révén nőnek fel, az elkövetkezőkben ebből a szempontból igyekszünk rendszerezni az ifjúsági munkát. A felnőtté váló fiatalok körül a kialakított, a létrehozott kapcsolat szerint, megkülönböztethetünk közvetett segítő szintű és közvetlen segítő szintű ifjúsági munkát. Az ifjúsági munka egészének színvonala éppen azon múlik, hogy a különböző szempontú tevékenységek, tevékenységcsoportok miként erősítik egymást, miként teszik lehetővé a fiatalok felnőtté válását.

Közvetett segítő szintű ifjúsági munka

A közvetett segítő szintű ifjúsági munka különböző tevékenységeit egészében mindazon megnyilvánulásokat jelentik, amelyek a fiatalok felnőtté válásának feltételrendszerét biztosítják, alakítják, teremtik meg, amelyek egészében, a fiatalokkal közvetlen kapcsolat nélkül is, közvetve a felnőtté válást segítik elő.

  • a közigazgatásban tevékenykedők,
  • a tudományos területeken,
  • a kutatásban működők,
  • a politikai területen szerepet vállalók,
  • a média különböző szintjein dolgozók.

A közvetlen segítő szintű ifjúsági munka, amely szinte mindig helyi szinten jelenik meg.

A gyerekek és a fiatalok környezetében tevékenykedők számára gyakorlatilag ez az ifjúsági munka tényleges szintje, amely sokaknak tulajdonképpen szinte napi feladatokat jelent. Mindezekben a tevékenységekben nem csupán a konkrét, közvetlen kapcsolat a döntő, hanem az aktív, konkrét szerepvállalás, amely során a közvetlenül segítő, az adott összefüggéseken belül, elősegíti a fiatalok felnőtté válását. Minthogy az életképessé válás az embernél egyértelműen társas közreműködés révén zajlik, mindennek a közreműködő folyamatnak megkülönböztethetjük a természetes, laikus segítők körét, és megkülönböztethetjük a szakmailag felkészült, vagy részben felkészült segítők körét.

Természetes és laikus segítők köre: természetes segítő, a család, baráti kör, barátok, szomszédok, önkéntes segítők, kortárssegítők, sortárs segítők, önsegítő csoportok.

Szakmailag felkészült segítők köre: ifjúságsegítők, pedagógusok, óvónők, pszicho-pedagógusok, szociál-pedagógusok, konduktorok, gyermek és ifjúságvédelem szakmai munkatársai, szabadidő szervezők edzők, szakkörök, csoportok vezetői.

Szakmailag részben felkészült segítők köre: orvosok, egészségügyi szakfeladatot ellátók, szociális segítők, drog-prevenció szakemberei, rendőrök, bűnmegelőzésben, illetőleg a büntetés végrehajtásban résztvevők.

Impresszum