Dél-dunántúli regionális portál
ddriszi dariszi eariszi emriszi kmriszi kdriszi ndriszi
ELÉRHETŐSÉGEK
Levelezési cím:
Dél-dunántúli RISZI
7621 Pécs, Rákóczi u. 55.

Telefon: 72-520-532

E-mail: ddriszi@mobilitas.hu
GALÉRIA
DDRISZI | RÉGIÓTÜKÖR
Régiótükör

A Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (DDRISZI) célja a régió fiataljainak döntéseiben céltudatos, a társadalom aktív és hasznos tagjaiként élő állampolgárokká válásának elősegítése. A szolgáltatásnyújtás elsődleges feladata, hogy a fiatalok rendelkezzenek megfelelő információkkal életpályájuk számukra legmegfelelőbb kialakításához: nemcsak, hogy ismerjék lehetőségeiket, de tudjanak is élni azokkal, hogy a dolgok ne csak megtörténjenek velük, hanem irányítani, befolyásolni, kezdeményezni tudják a változásokat.


Az iroda a rendelkezésére álló eszközökkel és erőforrásokkal támogatja a fiatalok közösségeinek, informális és formális szervezeteinek fejlődését, az önkormányzatok fiatalokra vonatkozó tevékenységének szakmai támogatását annak érdekében, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak arra, hogy a kezdeményezhessenek és a környezetükben létrejövő kezdeményezések aktív részesei lehessenek.


A közigazgatásilag három megyét - Baranyát, Somogyot, Tolnát - magában foglaló régióhoz az ország területének 14,4%-a, népességének alig egytizede tartozik. 14 169 -km2-es területe, ahol a 2003. év elején 989 ezren éltek, 70 fő/km2-es népsűrűségével az ország legritkábban lakott térsége. A 15 és 29 év közötti fiatalok össznépességhez viszonyított aránya közül a dél-dunántúliak aránya az országos aránnyal megegyező értéket, 9,73 %-ot mutat (KSH, Népszámlálás 2001). A legutóbbi népszámlálás alapján a települések száma Magyarországon 3135 volt, ebben a dél-dunántúli régió 653 egységgel képviselte Baranya, Somogy és Tolna megyéket. A magyar településrendszer sajátos elemei, a törpefalvak, a régióban még nagyobb arányban vannak jelen, mint más régiókban.
Az 500 főnél kevesebb lakossal bíró települések aránya az országos átlag felett van. A dél-dunántúli települések 76%-ában (országosan 55%) a népesség száma nem érte el az 1000 főt, ezen belül 52%-ukban (országosan 33%) az 500 főt sem. A törpe- és aprófalvak jelenléte Dél-Dunántúl településsűrűségét jóval az országos átlag fölé emeli. A régió urbanizáltsági szintje országos átlag alatti.


A természetes fogyás a régióban 2004-ben hozzávetőlegesen 4000 fő volt (4,2 ezrelék), amely arány a dél-alföldi érték után a második legmagasabb az országban. A Dél-Dunántúl három legjellemzőbb nemzeti, illetve etnikai kisebbsége a német, a horvát és a cigány.
A Magyarországon élő németek 30%-a, a horvátok több mint egyharmada, a cigányok 13%-a él a régióban.


A régió civil szervezeti számosságára jellemző, hogy a 90-es évek dinamikus számszerű növekedése lezárult, s most már csak lassú csökkenés figyelhető meg. A Központió Statisztikai Hivatal 2000. évi helyzetjelentése alapján 4886 civil szervezet működött a dél-dunántúli régióban. Az ezer főre számított alapítványok tekintetében harmadik (1,8), a társas nonprofit szervezetek esetében pedig a második legmagasabb (3,2) a régiók sorában. A civil szervezetek számát tekintve Somogy megyében került bejegyzésre a legtöbb (1945), ezt követi Baranya (1733), majd Tolna megye 1208 civil szervezettel.


Az ifjúsági, ifjúsági célú szervezetek tekintetében (a Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanácshoz pályázó szervezetek számát figyelembe véve) Baranya megyében a legmagasabb az ifjúsági, ifjúsági célú szervezetek száma (257), ezt követi Tolna megye (152) és a legkevesebb ifjúsági, ifjúsági célú szervezet (136) Somogy megyéből regisztrált.


A civil szervezetek forrásfelvevő képességét tekintve a régión belül lényeges eltérést tapasztalható: míg Baranya megyében az egy főre jutó pályázati bevétel országos szinten a főváros és Csongrád megye után a harmadik, addig a fejenkénti bevétel Tolna megyében a legkisebb érték országos tekintetben.
Az iroda tapasztalatai alapján elmondható, hogy az ifjúság érdekében is tevékenységet végző civil szervezetek közül kevés az ifjúsági közösségfejlesztésben aktív, a fiatalokat a közösségi megoldási mechanizmusok mentén támogató szervezet. Tovább árnyalja a helyzetet, ha figyelembe vesszük, hogy az ifjúsági szervezetek túlnyomó többsége a megyeszékhelyek és vonzáskörzetükben találhatóak. A hátrányos helyzetű településeken, kistérségekben aktív csoportok területi elzártságuk, ezzel járó információhiányuk, sok esetben alacsony iskolai végzettségük nem tudja megteremteni a hatékony projektmenedzselés feltételeit.

nyomtatási nézet | utolsó módosítás: 2010. 10. 04.
Impresszum